Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?

Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?

2018-10-31 19:29:48

Az épületkárok  sajátos esete, ha valakinek az épületben lévő lakásból vagy más helyiségből  kidobott, kiejtett tárgy okoz kárt. Ilyen esetben a károsult számára sok  esetben nehézségbe ütközhet a károkozó személyének bizonyítása, vagy akár  személyének beazonosítása. Ezért a Polgári Törvénykönyv elsősorban a károsult  érdekében külön rendelkezik a tárgyak  kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősségről.


A használó  felelőssége 

A lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős a károsulttal szemben azért a kárért, amelyet valamely tárgynak a lakásból vagy más helyiségből való kidobása, kiejtése vagy kiöntése okoz. A kárfelelősség alapja tehát nem az, hogy ténylegesen ki a lakás vagy helyiség használója, hanem hogy valamely jogviszony alapján ki jogosult a használatra. A bérlőn kívül ilyen lehet például az a személy, aki a bérlőtől béreli a lakást (albérlő) vagy akinek a lakás használatát ingyenesen átengedték (szívességi használó). Ha nincs olyan személy, aki bérlet vagy más jogviszony alapján használja a lakást, akkor természetesen a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője felelős.

A lakás tulajdonosa, bérlője nem mentesülhet a felelősség alól akkor, ha olyan személy okozza a kárt, aki eseti jelleggel és rövid ideig tartózkodik az ingatlanban. Ilyen például, aki csak rövid ideig vendégségben van, vagy ügyfélként tartózkodik a helyiségben. A felelősség nemcsak lakásból, hanem egyéb helyiségből kidobott, kiejtett tárgy esetén fennáll. Egyéb helyiség lehet például az üzlethelyiség, raktár, iroda, stb.

Mentesülés a  felelősség alól

Nem felelős a használó a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért, ha a kárt olyan személy okozta, aki jogtalanul tartózkodik az ingatlanban, például jogcím nélküli lakáshasználó. Ezért a használó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a tényleges károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.

Ha a kárt olyan személy okozta, aki jogszerűen tartózkodott a helyiségben, akkor bérlő, ill. a használó a felelősség alól nem mentesülhet. Ilyen esetben arra van lehetősége, hogy a felelősségét kezesi felelősséggé alakítsa.  Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a kezesség szabályai szerint a kárt akkor kell megtérítenie, ha a károsult a károkozótól sikertelenül kísérlete meg behajtani a kártérítést. Ha a kárt a kározó csak részben tudta megtéríteni, akkor a használónak a fennmaradó összeget kell megfizetnie.

Amennyiben a kárt ténylegesen nem a bérlő/használó okozta, de a fenti szabályok szerint a kár megtérítésére őt kötelezték, akkor ő maga jogosult arra, hogy az általa kifizetett kártérítést követelje a tényleges károkozótól.

Közös tulajdonú  helyiségből kidobott, kiejtett tárgy  

Sajátos helyzet, ha a kárt egy épület közös használatára szolgáló helyiségéből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozzák. Ebben az esetben a kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Tipikus példa lehet erre a társasházi közös tulajdonban álló épületrészből, helyiségből kidobott tárgy. Ilyenkor a károsult felé az épület tulajdonosaként a társasházközösség felelős. Természetesen az épülettulajdonosnak ez esetben is megvan a lehetősége arra, hogy a károkozó megnevezésével felelősségét kezesi felelősségé alakítsa. Szintén jogosult arra, hogy az általa már kifizetett kártérítést követelje a tényleges károkozótól.  

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.


JOGI ISMERETEK
ingatlan öröklése
Miként felel az örökös az örökhagyó tartozásáért?
Ha öröklésre kerül sor, akkor nem ritka, hogy az elhunyt tartozásokat hagyott hátra. Ilyen esetben mindig felmerül a kérdés, hogy az örökös felel-e az örökhagyó tartozásáért? Ha pedig az örökös felel a tartozásért, akkor fontos, hogy saját vagyonával is köteles-e helytállni?
Meddig terjed a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog közismerten  erős jogosultság, amely sok tekintetben a tulajdonoshoz hasonló helyzetbe hozza  a haszonélvezőt. Azonban a haszonélvezet sem korlátlan. A haszonélvező  nem tehet meg bármit. Melyek a haszonélvezeti jog legfontosabb korlátai?
4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról
4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?
Mit jelent a színlelt szerződés?
Mit jelent a színlelt szerződés?
Ha valaki szerződést  köt, akkor szándéka rendszerint arra irányul, hogy a szerződés érvényesen  létrejöjjön. Előfordulhat azonban, hogy a felek akarata ténylegesen mégsem a  látszólagosan létrejött szerződés megkötésére irányul. Milyen esetben  beszélhetünk színlelt szerződésről? Mi a színlelt szerződés jogi sorsa?                
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!