Jogi ismeretek: hírek

Miként felel az örökös az örökhagyó tartozásáért?

2022-07-21 16:07:56

Ha öröklésre kerül sor, akkor nem ritka, hogy az elhunyt tartozásokat hagyott hátra. Ilyen esetben mindig felmerül a kérdés, hogy az örökös felel-e az örökhagyó tartozásáért? Ha pedig az örökös felel a tartozásért, akkor fontos, hogy saját vagyonával is köteles-e helytállni?



A hagyatéki tartozások


Az örökhagyó tartozásai a hagyatéki tartozások közé tartoznak. A Polgári Törvénykönyv a hagyatéki tartozásokat az alábbi típusokba sorolja:


  • az örökhagyó illő eltemetésének költségei,
  • a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek és a hagyatéki eljárás költségei,
  • az örökhagyó tartozásai,
  • a kötelesrészen alapuló kötelezettségek,
  • a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.


Az örökhagyó tartozásai közé az örökhagyóval szemben életében keletezett és még nem teljesített követelések tartoznak. Például az örökhagyó által kötött kölcsönszerződésből eredő tartozás, az örökhagyó által ki nem fizetett közüzemi díjak, az örökhagyóval szemben fennálló kártérítési igény stb. Az örökhagyó tartozása rendszerint harmadik személlyel szemben áll fenn. Előfordulhat az is, hogy olyan személynek van követelése az örökhagyóval szemben, aki egyben örökösnek is minősül.


Fontos tudni, hogy a hagyatéki tartozások fentebb ismertetett sorrendje egyben a tartozások kielégítésének sorrendje is. Ennek akkor van jelentősége, ha a hagyatéki vagyon nem fedezi a hagyatéki tartozásokat. Ilyen esetben, a sorban hátrább található tartozás akkor egyenlíthető ki, ha a sorban előbb lévő tartozás már teljesítésre került. Például a kötelesrészre vonatkozó igény akkor fizethető ki, ha az örökhagyó tartozása már teljesítésre került. Nem kell a sorrendet tartani, ha feltehető, hogy a hagyatéki vagyon elegendő a hagyatéki tartozások fedezésére, ha az örökös figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között ingyenesen vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket.


Felelősség az örökhagyó tartozásáért


Az örökhagyó tartozásáért az örökös főszabály szerint a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel. Ez azt jelenti, hogy a hagyatékba nem tartozó, saját vagyonával (például jövedelmével, ingatlanával) az örökös nem felel a tartozásért. Amennyiben az örököstől bírósági úton követelik a tartozás megtérítését, akkor a tartozásért való helytállásra úgy kötelezi a bíróság az örököst, hogy az ítéletben megjelöli azokat a vagyontárgyakat, amelyekből a követelés behajtható.


Elérően alakul az örökös örökhagyó tartozásáért fennálló felelőssége abban az esetben, ha az örökölt vagyontárgyak, ill. ezek hasznai a követelés érvényesítésekor nincsenek az örökös birtokában. Ilyenkor az örökös felelőssége attól függ, hogy az örökös neki felróható okból esett-e el ezektől a vagyontárgyaktól. Ha az örökösnek felróható, hogy elesett a vagyontárgytól (például elvesztette, önhibájából nem is vette birtokba vagy eladta), akkor a vagyontárgy értékéig a saját vagyonával is felel a tartozásáért. Ha nem volt az örökösnek felróható, hogy a hagyatékban lévő vagyontárgytól elesett, akkor e vagyontárggyal, illetve értékével nem felel a saját vagyona terhére sem.


Az örökség visszautasítása


Előfordulhat, hogy az örökhagyó hagyatékában csak tartozások vannak vagy a tartozások jelentősen meghaladják a hagyatékban található vagyont. Ekkor az örökös számára kérdésessé válhat, hogy van-e értelme egyáltalán örökölni. Hiszen, ha vannak is hagyatéki vagyontárgyak, azok a tartozások fedezésére fognak szolgálni. Az örökös ebben az esetben is élhet az örökség visszautasításának jogával.


Az örökséget az öröklés megnyílása után (azaz az örökhagyó halála után) utasíthatja vissza az örökös. Fontos, hogy főszabály szerint a visszautasítás csak az egész hagyatékra vonatkozhat. Azaz nem lehet válogatni a hagyatéki vagyonban aszerint, hogy az örökös mit szeretne elfogadni és mit szeretne visszautasítani.


A visszautasítás egységességére vonatkozó szabály alól csak néhány kivétel van. Az egyik kivétel arra az esetre vonatkozik, ha a hagyatékban mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, illetve állatállomány és munkaeszközök is találhatók. Ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel, akkor e vagyontárgyak öröklését külön is visszautasíthatja.


A másik kivétel arra az esetre szól, ha az örökös az örökhagyó után végintézkedéssel és törvény alapján is örököl. Például végintézkedés alapján örököl egy ingatlant, törvényes örökösként pedig egy gépjárművet. Ilyen esetben a különböző címen örökölt vagyontárgyakat külön is visszautasíthatja, például külön visszautasíthatja a gépjármű öröklését.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd


- - - - - - - -


A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.


A megbízható jogi képviselő


Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu


Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest



JOGI ISMERETEK
Meddig terjed a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog közismerten  erős jogosultság, amely sok tekintetben a tulajdonoshoz hasonló helyzetbe hozza  a haszonélvezőt. Azonban a haszonélvezet sem korlátlan. A haszonélvező  nem tehet meg bármit. Melyek a haszonélvezeti jog legfontosabb korlátai?
Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?
Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?
Az épületkárok  sajátos esete, ha valakinek az épületben lévő lakásból vagy más helyiségből  kidobott, kiejtett tárgy okoz kárt. Ilyen esetben a károsult számára sok  esetben nehézségbe ütközhet a károkozó személyének bizonyítása, vagy akár  személyének beazonosítása. Ezért a Polgári Törvénykönyv elsősorban a károsult  érdekében külön rendelkezik a tárgyak  kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősségről.
4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról
4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?
Mit jelent a színlelt szerződés?
Mit jelent a színlelt szerződés?
Ha valaki szerződést  köt, akkor szándéka rendszerint arra irányul, hogy a szerződés érvényesen  létrejöjjön. Előfordulhat azonban, hogy a felek akarata ténylegesen mégsem a  látszólagosan létrejött szerződés megkötésére irányul. Milyen esetben  beszélhetünk színlelt szerződésről? Mi a színlelt szerződés jogi sorsa?                
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!