Jogi ismeretek: hírek

Mit jelent a színlelt szerződés?

2017-08-29 11:00:07

Ha valaki szerződést  köt, akkor szándéka rendszerint arra irányul, hogy a szerződés érvényesen  létrejöjjön. Előfordulhat azonban, hogy a felek akarata ténylegesen mégsem a  látszólagosan létrejött szerződés megkötésére irányul. Milyen esetben  beszélhetünk színlelt szerződésről? Mi a színlelt szerződés jogi sorsa?                



A színlelt  szerződés

A szerződés létrejöttéhez az szükséges, hogy a felek a szerződés tartalmát képező lényeges feltételekben megállapodjanak. A feleknek erre vonatkozó kölcsönös és egybehangzó akaratukat ki kell fejezniük, azaz konszenzusra kell jutniuk. E megállapodás történhet szóban, írásban és bizonyos esetekben ráutaló magatartással is.

Lehetséges olyan helyzet, hogy a felek látszólag megkötik a szerződést, tehát az ehhez szükséges nyilatkozatokat megteszik (pl. aláírják a szerződést), azonban valódi akaratuk nem a szerződés megkötésére irányul. Színlelt szerződésről akkor beszélünk, ha a szerződést kötő mindkét fél közös akarata arra irányul, hogy a nyilatkozataik következtében létrejövő szerződést ténylegesen ne kössék meg, e szerződés ne érvényesüljön. Ez történhet úgy, hogy a felek akarata valójában semmilyen szerződés megkötésére nem irányul, vagy ténylegesen egy másik szerződésre irányul. Viszont nem lehet szó színlelt szerződésről, ha legalább az egyik fél akarata valóban az adott szerződés megkötésére irányult.

    

A leplezett  szerződés

 

A színlelt szerződés semmis, tehát joghatást nem válthat ki. Más a helyzet, ha a színlelt szerződés más szerződést leplez. Utóbbi esetben a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Leplezett szerződésről tehát akkor van szó, ha a szerződő felek látszólag megkötnek egy bizonyos szerződést, de ténylegesen egy másik tartalmú szerződésre irányult a szándékuk. Ilyenkor a leplezett szerződés nem minősül automatikusan érvénytelennek.

A színlelt vagy leplezett szerződések megkötésének oka gyakorta a jogszabályok megkerülése, vagy a felekre vonatkozó hátrányos következmények elkerülése.

 

A színlelt  szerződések leggyakoribb előfordulása

 

Színlelt szerződések leggyakrabban talán a munkajog területén fordulnak elő. Még mindig viszonylag gyakori a leplezett munkaszerződés. Ebben az esetben a munkavállalóval nem munkaszerződést, hanem például megbízási szerződést köt a munkáltató annak érdekében, hogy a munkajogi, adó, illetve járulékterhek alól mentesüljön.

Szintén előfordulhat olyan színlelt ajándékozási szerződés, amely adásvételt leplez, vagy fordítva. Van példa színlelt tartási szerződésre is, abból a célból, hogy öröklés esetén a kötelesrészre jogosult személy igényét meghiúsítsák.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

 

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
ingatlan öröklése
Miként felel az örökös az örökhagyó tartozásáért?
Ha öröklésre kerül sor, akkor nem ritka, hogy az elhunyt tartozásokat hagyott hátra. Ilyen esetben mindig felmerül a kérdés, hogy az örökös felel-e az örökhagyó tartozásáért? Ha pedig az örökös felel a tartozásért, akkor fontos, hogy saját vagyonával is köteles-e helytállni?
Meddig terjed a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog közismerten  erős jogosultság, amely sok tekintetben a tulajdonoshoz hasonló helyzetbe hozza  a haszonélvezőt. Azonban a haszonélvezet sem korlátlan. A haszonélvező  nem tehet meg bármit. Melyek a haszonélvezeti jog legfontosabb korlátai?
Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?
Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?
Az épületkárok  sajátos esete, ha valakinek az épületben lévő lakásból vagy más helyiségből  kidobott, kiejtett tárgy okoz kárt. Ilyen esetben a károsult számára sok  esetben nehézségbe ütközhet a károkozó személyének bizonyítása, vagy akár  személyének beazonosítása. Ezért a Polgári Törvénykönyv elsősorban a károsult  érdekében külön rendelkezik a tárgyak  kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősségről.
4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról
4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!