Jogi ismeretek: hírek

Milyen okokból támadható meg a végrendelet?

2017-06-29 15:35:48

Az örökhagyó a vagyonáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Ahhoz, hogy egy okirat végrendeletnek minősüljön, két alapvető feltételt kell teljesítenie: egyrészt az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, másrészt külsőleg az örökhagyótól származónak kell lennie. A végrendelet alapvető célja az örökhagyó végakaratának érvényre juttatása. Időről-időre előfordul, hogy olyan személy, aki örökös vagy végrendelet híján az lenne meg szeretné támadni a végrendeletet. Milyen okokból támadható meg a végrendelet?   


Alaki hibás végrendelet, végrendelkezési képesség hiánya

Előfordulhat, hogy a végrendelet tartalmilag megfelel az előírásoknak, azonban olyan formában tették, amely miatt nem tekinthető érvényesnek. Ilyen például, ha az örökhagyó a nem saját kézzel írt végrendeletén (magánvégrendelet) nem alkalmaz tanúkat. Ugyanilyen eset, ha a több oldalból álló magánvégrendelet oldalairól hiányzik az oldalszám, vagy a tanúk, illetve az örökhagyó aláírása.

A végrendelkezési képesség azt jelenti, hogy valaki a törvény alapján meghatározott formában végintézkedést tehet. A végrendelet érvénytelenségét eredményezi, ha a végrendelkező nem rendelkezett végrendelkezési képességgel. Ilyen eset például a 14. életévét be nem töltött kiskorú gyermek végrendelete, vagy az olyan személy magánvégrendelete, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van.

Akarati hiba

Érvénytelen a végrendeletben tett rendelkezés, ha az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni. Ide tartoznak azok az esetek, ha az örökhagyó tárgyi vagy személyi tévedésben volt, illetve ha megtévesztették, vagy például fizikai kényszer hatására végrendelkezett.

Szintén akarati hibás a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította.

Ugyanebbe a körbe tartozik az az eset is, ha az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá a végrendeleti intézkedésre. Tisztességtelen befolyásolásnak minősülhet például az olyan ráhatás, amely a közmegítélés szerint nem felel meg az erkölcsi elvárásoknak, feltéve, ha enélkül nem került volna sor a végintézkedésre. 

Az akarati hibás végrendeleti rendelkezés orvosolható az örökhagyó által, mert az ilyen rendelkezés érvényes lesz, ha utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.

Végrendelet tartalmi hibája

A végrendelet tartalmi fogyatékossága körébe szokás sorolni azokat az eseteket, ha az örökhagyó olyan feltételhez köti a végrendeleti juttatást, ami jogellenes. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel érvénytelen. Tehát alapesetben a végrendeleti juttatás érvényes marad, csak a jogellenes feltételt kell figyelmen kívül hagyni. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét csak akkor érinti, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.

A végrendelet tartalmi hiányossága más okból is előfordulhat. Ilyen lehet például, ha olyan személyt jelöl meg az örökhagyó örökösként, aki a végrendelet tételének idején még nem fogant meg.

Egyéb megtámadási okok

Előfordulhat, hogy olyan ok áll fenn, amely miatt a végrendelet nem fejtheti ki célját. Ilyen eset, ha a végrendelkező a végrendeletét visszavonta, ideértve azt is, ha a korábbit követően újabb írásbeli végrendeletet tett. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései viszont fennmaradnak.

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Hatályát veszti a szóbeli végrendelet, ha a feltételéül szolgáló helyzet megszűnt, és az örökhagyó ezután megszakítás nélkül 30 napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.

A megtámadásra minden esetben az jogosult, aki a megtámadás sikere esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A megtámadás joga az öröklés megnyílásától – azaz az örökhagyó halálától - számított 5 év alatt elévül.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

info@kocsis-iroda.hu


 

 

 

 

 


Cím:   H-1126 Budapest, Orbánhegyi út 14.

Tel :   30/328-6789

Nyitvatartás: 9.00-17.00

Web:  www.miosz.huhttps://www.facebook.com/miosz.ingatlankozvetitok?fref=ts 

 

JOGI ISMERETEK
Meddig terjed a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog közismerten  erős jogosultság, amely sok tekintetben a tulajdonoshoz hasonló helyzetbe hozza  a haszonélvezőt. Azonban a haszonélvezet sem korlátlan. A haszonélvező  nem tehet meg bármit. Melyek a haszonélvezeti jog legfontosabb korlátai?
Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?
Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?
Az épületkárok  sajátos esete, ha valakinek az épületben lévő lakásból vagy más helyiségből  kidobott, kiejtett tárgy okoz kárt. Ilyen esetben a károsult számára sok  esetben nehézségbe ütközhet a károkozó személyének bizonyítása, vagy akár  személyének beazonosítása. Ezért a Polgári Törvénykönyv elsősorban a károsult  érdekében külön rendelkezik a tárgyak  kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősségről.
4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról
4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?
Mit jelent a színlelt szerződés?
Mit jelent a színlelt szerződés?
Ha valaki szerződést  köt, akkor szándéka rendszerint arra irányul, hogy a szerződés érvényesen  létrejöjjön. Előfordulhat azonban, hogy a felek akarata ténylegesen mégsem a  látszólagosan létrejött szerződés megkötésére irányul. Milyen esetben  beszélhetünk színlelt szerződésről? Mi a színlelt szerződés jogi sorsa?                
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!