Jogi ismeretek: hírek

Mit értünk szabadalom alatt?

2017-08-03 10:29:24

A szellemi tulajdon  egyik legjellemzőbb formája a szabadalom, amely a találmányok jogi védelmére  szolgál. Ha valaki újszerű megoldással áll elő az élet valamely területén,  akkor gyakran elhangzik, hogy „ezt szabadalmazni kellene”. Felmerül a kérdés,  hogy milyen újdonság részesülhet szabadalmi védelemben, és mit értünk találmány  alatt?            



Mi kaphat  szabadalmi oltalmat?

Szabadalmi oltalomban találmány részesülhet. Egy találmány akkor kaphat szabadalmi védelmet a technika bármely területén, ha a találmány új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható.

A szabadalmazhatóságnak az egyik alapvető - de nem egyetlen - feltétele az újdonság. Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatba vétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Az újdonság tekintetében az elsőbbség napja irányadó, ami rendszerint a szabadalmi bejelentés napját jelenti. Bárki számára hozzáférhető a találmány, ha az ténylegesen bárkinek hozzáférhető, így például egy elzárt helyen és csak meghatározott kör számára elérhető dokumentum nem számít ilyennek.

Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Abban a kérdésben, hogy mit kell nyilvánvalónak tekinteni, az adott műszaki területen jártas szakember tudása az irányadó. Ha tehát a technika állásához tartozó ismeretek alapján a szakember számára egy megoldás nyilvánvaló, akkor az nem tekinthető feltalálói tevékenységnek.

Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.

Mi nem minősül  találmánynak?

 

Nem lehet találmány, így nem kaphat szabadalmi oltalmat a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer. Szintén nem számít találmánynak az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, a szabály vagy eljárás.

Nem kaphat szabadalmi oltalmat a számítógépi program és az információk megjelenítése, mivel ezek önmagukban nem jelentenek műszaki megoldást, hanem egy műszaki megoldáshoz kapcsolódnak. Viszont nem kizárt, hogy az a műszaki megoldás, ami magában foglalja és felhasználja a számítógépes programot (vagy az információk megjelenítését) szabadalmi oltalmat kapjon.

Ha egy megoldás, módszer nem kaphat szabadalmi oltalmat az nem azt jelenti, hogy jogi védelemben egyáltalán nem részesülhet. A nem szabadalmazható ismeretet például know-howként is védheti a jog, bizonyos alkotások pedig szerzői jogi védelemben is részesülhetnek.

 

Mit jelent a  szabadalmi oltalom?

A szabadalmi oltalom fennállása alatt a szabadalom jogosultjának (a szabadalmasnak) kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. Az oltalmi idő alatt a találmányt más személy főszabály szerint csak akkor hasznosíthatja, ha erre a szabadalmas engedélyt ad. Az oltalmi idő 20 év. Az oltalom fenntartásáért évente fenntartási díjat kell fizetni.

A szabadalmas felléphet az ellen, aki a szabadalmát bitorolja, tehát az oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. A szabadalmas többféle igényt támaszthat. Nyilvánvaló, hogy követelheti, hogy a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől. Követelheti például, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről. Követelheti az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról szóló adatok kiadását. A szabadalmas a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését követelheti, valamint ezen felül kártérítésre is igényt tarthat.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Meddig terjed a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog közismerten  erős jogosultság, amely sok tekintetben a tulajdonoshoz hasonló helyzetbe hozza  a haszonélvezőt. Azonban a haszonélvezet sem korlátlan. A haszonélvező  nem tehet meg bármit. Melyek a haszonélvezeti jog legfontosabb korlátai?
Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?
Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?
Az épületkárok  sajátos esete, ha valakinek az épületben lévő lakásból vagy más helyiségből  kidobott, kiejtett tárgy okoz kárt. Ilyen esetben a károsult számára sok  esetben nehézségbe ütközhet a károkozó személyének bizonyítása, vagy akár  személyének beazonosítása. Ezért a Polgári Törvénykönyv elsősorban a károsult  érdekében külön rendelkezik a tárgyak  kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősségről.
4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról
4 dolog, amit érdemes tudni az ikerházról
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?
Mit jelent a színlelt szerződés?
Mit jelent a színlelt szerződés?
Ha valaki szerződést  köt, akkor szándéka rendszerint arra irányul, hogy a szerződés érvényesen  létrejöjjön. Előfordulhat azonban, hogy a felek akarata ténylegesen mégsem a  látszólagosan létrejött szerződés megkötésére irányul. Milyen esetben  beszélhetünk színlelt szerződésről? Mi a színlelt szerződés jogi sorsa?                
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!